Az OpenAI kénytelen volt korlátozni a képalkotási kéréseket, miután egy Studio Ghibli-stílusú mémőrület túlterhelte a rendszereiket.
Mesevilág mesterségesen
Március végén szó szerint elárasztotta az internetet egy új őrület: mindenki Studio Ghibli-stílusú képeket gyártott az OpenAI képalkotó modelljével. A japán animációs stúdió –olyan klasszikusokkal a háta mögött, mint a Chihiro szellemországban vagy a Totoro –A varázserdő titka– ikonikus képi világát most mesterséges intelligencia próbálja visszaadni. A trend annyira elharapózott, hogy még az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is beszállt a játékba, saját „ghiblisített” portréját posztolva. A probléma ott kezdődött, hogy túl sok felhasználó próbálta ugyanezt tenni – egyszerre. A GPU-k (grafikus feldolgozó egységek, az AI modellek működtetéséhez szükséges számítási egységek) annyira leterhelődtek, hogy az OpenAI kénytelen volt lépéseket tenni. Így jött a képbe az úgynevezett „rate limit”, azaz használati korlát -írja a Cointelegraph.com.
Mit jelent a rate limit és miért fontos?
A „rate limit” (magyarul: használati korlát) egy olyan technikai megoldás, amit akkor vetnek be, ha túl sok felhasználó egyszerre szeretne szolgáltatást igénybe venni. Ilyenkor a rendszer lelassulhat, hibázhat, vagy akár össze is omolhat. Az OpenAI úgy döntött, hogy ideiglenesen korlátozza, hány képet generálhatunk egy nap – különösen az ingyenes felhasználók számára. Hamarosan a ChatGPT ingyenes változatában naponta három képalkotás lesz engedélyezve. Ez nem büntetés, csupán egy módszer arra, hogy mindenki számára elérhető és stabil maradjon a szolgáltatás. Altman szerint ez az intézkedés csak ideiglenes, és remélhetőleg nem tart sokáig.
Mindenki Ghibli akar lenni
A trend nemcsak a hétköznapi felhasználókat ihlette meg, hanem közéleti szereplőket is. Elon Musk például egy Disney-paródiát posztolt, ahol a The Lion King egyik ikonikus jelenetét egy shiba inu kutyával újraalkották Ghibli-stílusban. De még David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős „cárja” is becsatlakozott, saját magát varázsolva animés mesehőssé. A közösségi média platformokat, különösen az X-et (korábban Twitter) napok alatt elárasztották ezek a képek. A mémek elképesztő sebességgel terjedtek, ami a technológiai infrastruktúrára is nyomást gyakorolt. Nem meglepő hát, hogy az OpenAI-nak lépnie kellett.
Üzlet és hatékonyság kéz a kézben
Mindeközben az OpenAI pénzügyileg is jó időszakot él: a Bloomberg jelentése szerint a cég idén akár 12,7 milliárd dollár bevételt is elérhet. Ez több mint háromszorosa a tavalyi eredményeiknek, ami jól mutatja a mesterséges intelligencia iránti növekvő érdeklődést. A cég egyébként újabb fejlesztéseket is ígért: a GPT-4.5 és a GPT-5 verziók megjelenése is hamarosan várható. Ez azt jelenti, hogy még gyorsabb, pontosabb és kreatívabb modellek érkeznek, még ha most épp technikai nehézségekkel is küzdenek. Sam Altman korábban elmondta: céljuk, hogy a jövő AI-rendszerei még közelebb kerüljenek az emberi kreativitáshoz és intuícióhoz. A mostani „ghibli-mánia” is jól példázza, hogy az emberek nem csak hasznosságot, hanem szórakozást is keresnek az AI-ban.
A white paper mögötti világ
Érdekes módon, a ghibli-hullám mögött nincs semmiféle új white paper (rövid, hivatalos dokumentum, amely egy új technológia vagy termék részleteit ismerteti), csupán egy szoftverfrissítés és a közösségi média ereje. Az OpenAI március 25-én élesítette az új képalkotó funkciókat a ChatGPT-4o-ban, és innentől kezdve elszabadult a pokol – már ha pokolnak lehet nevezni egy anime világot. Az igazi hajtóerő itt a felhasználók kreativitása és egymás inspirálása volt. Nem kellett hozzá sem token, sem NFT, sem új kriptovaluta. Egyszerűen csak egy trend, ami egy pillanat alatt megbolondította az internetet. És ha valamit megtanulhattunk az utóbbi évek digitális világából, az az, hogy az internet mindig meglep minket – néha ghibli, néha doge, néha valami teljesen más.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.
