A kriptobányászat világában minden a hash-ekről, hashrate-ról és a difficulty-ról szól, de mit is jelentenek ezek pontosan, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
Ebben a cikkben a kriptobányászat pár alapeleméről lesz szó. Megtudhatod, mi is az a hash, a hashrate és a difficulty, és hogyan alakítják ezek a kriptobányászat világát. Elárulom, hogyan dolgoznak a bányászgépek, miért olyan fontos a nehézség szintje, és miért versenyeznek a bányászok szüntelenül egymással. Ha szeretnéd megérteni, mi mozgatja a blokkláncok fogaskerekeit, itt minden fontos részletet megtalálsz!
Mi az a hash?
Sziasztok kripto világ lakói! Mivel Keny a legutóbbi videójában nem merült el túlságosan ebben a témában, gondoltam, ideje tisztázni a dolgokat. Ha már úgyis kriptobányászattal foglalkozom, itt az alkalom, hogy részletesebben bemutassam, miről is van szó. Kezdjük is mindjárt a hash-el. A hash nem más, mint egy matematikai művelet eredménye, amely egy adott bemeneti adatot egy rövid, rögzített hosszúságú kimenetre alakít. Képzeld el úgy, hogy a hash a digitális világ pecsétje -bármilyen hosszú adatot egyedi, rövid azonosítóvá alakít. Ez az azonosító nem visszafejthető, tehát ha valaki változtatni akar a bemeneti adaton, a hash azonnal megváltozik. Például a Gray Swan SHA-256 algoritmus által generált hash eredménye ez: 58280ef60a7ccadbf2d1c2c78c8f3b986f177d3235b2476961e573ca80b7ee2f. SHA-512 algoritmussal pedig ezt a hash éréket kapjuk: 48c1a528beb3fc8158796df1e666e1460f59c9f3629ece08fb90ce82e972ff0ef8544189fac1507c4f04b1050079fd0754a11db7346b53f3b1406ad2da364ce6 .
A bányászok feladata épp az, hogy ezt a hash-t létrehozzák: minden tranzakcióhoz egyedi hash-t kell találniuk. Ezt rengeteg próbálkozással érik el, hiszen a kriptográfiai hash függvények determinisztikusak -azaz ugyanaz a bemenet mindig ugyanazt a hash-t eredményezi-, de kiszámíthatatlanok. A bányászat során olyan hash-t kell találni, amely megfelel egy adott kritériumnak -például kezdődnie kell egy bizonyos számú nullával. Ezért a bányászok számítógépei sokszorosan végrehajtják a hash függvényt, míg egy érvényes hash-t meg nem találnak. A bányászat sikeressége tehát azon múlik, ki találja meg először a megfelelő hash-t. Ezért is mondhatjuk, hogy a hash a kriptovilág szívdobbanása, hiszen minden tranzakció ennek a kis matematikai trükknek a függvénye.
Mi az a hashrate?
A hashrate egy bányagép esetén egyszerűen fogalmazva az a sebesség, amellyel egy bányászgép képes hash-eket előállítani. Minél nagyobb a hashrate, annál több számítási próbálkozás történik másodpercenként, hogy megtalálják az érvényes hash-t. Gondolj rá úgy, mint a bányászok virtuális izmaira: minél izmosabb a gép, annál gyorsabban tud dolgozni. Egy modern bányászgép milliárdnyi hash-t tud előállítani másodpercenként, ami elképesztő teljesítmény. Ha azt látod, hogy a bányagéped hardverének teljesítménye 1 terahash per másodperc (TH/s), akkor az azt jelenti, hogy a géped 1 trilliónyi hash-t képes előállítani azaz „végrehajtani” egyetlen másodperc alatt. Ez óriási mennyiségű számítás! A verseny ráadásul egyre keményebb, ahogy a bányászok növelik a teljesítményüket.
Azonban a nagyobb hashrate nem mindig jelenti azt, hogy biztosan nyernek: itt is szerencse és idő kérdése, hogy ki találja meg az érvényes hash-t. Azok a bányászok, akik nagy hashrate-tel rendelkeznek, jobb eséllyel találnak hash-t, de a verseny mindenki számára nyitott. A hashrate tehát a bányászat hatékonyságának kulcsa, de nem árt figyelni az áramköltségekre sem, mert ezek a gépek nem épp energiatakarékosak!
Mi az a network hashrate?
A network hashrate a teljes kriptovaluta hálózat összes bányászgépének kombinált teljesítményét jelenti. Ez az érték mutatja meg, hogy a hálózaton belül összesen hány hash-t próbálnak ki másodpercenként a bányászok. Szóval, minél nagyobb a network hashrate, annál több bányász dolgozik egyszerre, és annál nagyobb a verseny a blokkok kibányászásáért. A magas network hashrate hozzájárul a hálózat biztonságához, mivel nehezebbé teszi a támadók számára a hálózat manipulálását. Az értéket folyamatosan figyelik, mivel jelentős hatással van a bányászat hatékonyságára és a kriptovaluta tranzakciók sebességére is. Az átlagos network hashrate segít a bányászoknak megérteni a versenytársak számát és az általuk alkalmazott számítási teljesítményt.
Mi a különbség a network hashrate és a hashrate között?
A network hashrate és a hashrate közötti fő különbség az, hogy míg az előbbi a teljes hálózat bányászgépeinek összesített teljesítményét jelenti, addig az utóbbi egyetlen bányászgép vagy bányász farm teljesítményét mutatja. A hashrate tehát egy konkrét eszköz vagy bányászcsoport által végrehajtott hash-ek számát jelenti másodpercenként, míg a network hashrate a globális szinten elvégzett hash-ek összege. Például, ha egy bányászgép 10 TH/s hashrate-tel rendelkezik, az azt jelenti, hogy 10 trillió hash-t tud végrehajtani másodpercenként, míg a network hashrate sok ilyen eszköz teljesítményét összegzi. A network hashrate növekedése általában a hálózat biztonságának és a bányászati nehézség növekedésének jele, míg az egyéni hashrate inkább a bányász egyéni teljesítményét tükrözi.
Mi az a difficulty?
A difficulty, vagyis nehézség, a kriptobányászat egyik legfontosabb szabályozó mechanizmusa. Például amikor a Bitcoin protokollt megalkották, a tervezők azt akarták, hogy az új blokkok hozzáadása állandó, körülbelül 10 perces időközönként történjen. Más kriptovaluták esetében más időközönként „keletkezik” új blokk. Ezt hívják Average Block Time-nak (ABT) azaz átlagos blokkidőnek. Például XMR-nél 2 perc az ABT, míg a VRSC-nél átlagosan 1 percenként keletkezik új blokk. Ezért ha túl sok bányász csatlakozik a hálózathoz, és túl gyorsan találják meg az új blokkokat, a rendszer automatikusan növeli a difficulty szintjét. A difficulty pontosan meghatározza, hogy milyen nehéz egy érvényes hash-t megtalálni, azaz hány nullával kell kezdődnie a hash-nek. Úgy is mondhatnám, hogy minél nagyobb a difficulty értéke, annál több hash-t kell előállítani másodpercenként, hogy legyen egy érvényes találat.
Ez a nehézség folyamatosan igazodik a hálózat hashrate-jéhez, hogy a blokkokat ne tudják túl gyorsan kibányászni. Ha túl kevés bányász van a hálózaton, a difficulty csökken, hogy könnyebb legyen érvényes hash-t találni. Így biztosítják, hogy a blokkok folyamatosan, szabályos időközönként jöjjenek létre, függetlenül attól, hogy épp mennyi bányász dolgozik. A difficulty tehát a bányászat ritmusának szabályozója, amely garantálja, hogy a folyamat soha ne legyen túl gyors vagy túl lassú. A nehézségi szint növekedése pedig azt jelzi, hogy egyre több bányász próbál szerencsét, ami hosszabb távon fenntartja a hálózat biztonságát.
Mi köze van a hashrate-nak a difficultyhoz?
A hashrate és a difficulty kapcsolata az egyensúly művészete. Ahogy a bányászok hashrate-je növekszik, a rendszer automatikusan növeli a difficulty-t, hogy a blokkok kibányászása ne váljon túl egyszerűvé. Ez egy folyamatos verseny a hashrate és a difficulty között: ha az egyik nő, a másik is igazodik hozzá. Ha például több bányász kezd el dolgozni, és gyorsabban találnak új blokkokat, a difficulty szintje megnő, hogy az időzítés állandó maradjon. Ezzel szemben, ha kevesebb bányász van a hálózaton, a difficulty csökken, hogy továbbra is fennmaradjon az egyensúly.
Ez a folyamat automatikusan zajlik le. Például a BTC esetében minden 2016 blokk után történik ez meg, ami körülbelül két hetet vesz igénybe. Az algoritmus figyeli a hálózat teljesítményét, és ennek megfelelően állítja be a nehézséget. Így a kriptobányászat mindig egy kihívásokkal teli, de igazságos játszma marad, ahol a hashrate és a difficulty tánca szabályozza a játékot. Ez az összhang biztosítja, hogy a blokklánc ne váljon kaotikussá, és minden bányász számára megmaradjon a verseny esélye.
Vajon minden kriptovaluta esetében ugyanaz a hashrate?
Nem, a hashrate nem ugyanaz minden kriptovaluta esetében. Ha például egy bányászgép 5 GH/s teljesítménnyel bányászik bitcoint, az nem jelenti azt, hogy ugyanezen teljesítménnyel bányászhat ethereumot is. Ez azért van, mert minden kriptovaluta a saját algoritmusát és szabályait használja a bányászat során, amelyek befolyásolják a hashrate-tel kapcsolatos teljesítményt. Például a bitcoin a SHA-256 algoritmust használja, míg az ethereum az Ethash algoritmusra épül. Ezek az algoritmusok különböző számítási igényeket támasztanak, így a hashrate mértéke is eltérhet. Az egyes kriptovaluták bányászati nehézsége, a bányászgépek típusai és az adott algoritmus hatékonysága mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy adott kriptovalutához mekkora hashrate tartozik.
Tehát egy 5 GH/s-es teljesítményű gép nem fog ugyanolyan hatékonysággal dolgozni a bitcoin és az ethereum bányászatában, mivel mindkét kriptovaluta más-más algoritmusokat és nehézségeket alkalmaz. Emellett az újabb kriptovaluták gyakran próbálnak optimalizáltabb algoritmusokat használni, amelyek eltérhetnek a régi, bevett standardoktól, ami szintén befolyásolja a hashrate-et. Így a hashrate mérésére és értékelésére minden kriptovaluta esetében külön-külön kell tekinteni, figyelembe véve az adott valuta sajátosságait.
Szeretnél még több ilyen jellegű cikkeket olvasni? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.
