Az USA pénzügyminisztere gyökeres reformokat sürget a nemzetközi pénzügyi rendszerben, miközben a dollár jövője egyre kérdésesebbé válik.
Régi világ, új problémák
Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere nem finomkodott, amikor az Institute of International Finance áprilisi rendezvényén megszólalt. Szerinte itt az ideje, hogy a Bretton Woods-i intézmények – elsősorban az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank – új irányba forduljanak. Ezeket az intézményeket még a második világháború után hozták létre, hogy támogassák a stabil nemzetközi pénzügyi rendszert, de Bessent szerint ma már túl széles és hatékonytalan az agenda. Kiemelte, hogy az IMF feladata nem a világ összes gazdasági problémájának megoldása, hanem az, hogy elősegítse az egyensúlyi külkereskedelmet és elkerülje az olyan káros politikákat, mint a devizaleértékelési verseny. A figyelmeztetés különösen időszerű, hiszen a dollár értéke hároméves mélyponton van, miközben az amerikai államadósság elérte a 36 billió dollárt. Az USA és Kína közötti egyre kiélezettebb gazdasági verseny pedig csak tovább fokozza a nyomást -írja a Cointelegraph.com.
A Bretton Woods-i rendszer vége nem jelentett új rendet
A Bretton Woods-i megállapodást 1944-ben írták alá. Lényege az volt, hogy 44 ország valutáját a dollárhoz kötötték, a dollárt pedig az aranyhoz ($35/uncia). A cél az volt, hogy kiküszöböljék a szabadon lebegő valuták közötti árfolyamkockázatot, így ösztönözve a globális kereskedelmet. Ez a rendszer azonban 1971-ben véget ért, amikor Richard Nixon elnök – az úgynevezett „Nixon-sokk” keretében – felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát. Bár ez a döntés elvileg ideiglenes volt, a világ valutái azóta is szabadon lebegnek. Az IMF és a Világbank azonban továbbra is a Bretton Woods-i örökség alapján működik, és próbálják enyhíteni a lebegő árfolyamokból adódó piaci bizonytalanságot. Ma viszont egyre több a kérdés: vajon ezek az intézmények képesek lesznek alkalmazkodni az új kihívásokhoz?
A digitális dollár és a stabilcoinok menthetik meg az USA-t?
Bessent nemcsak bírál, hanem javaslatot is tesz. Márciusban, a Fehér Ház Digitális Eszközök Csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy a stabilcoinok (blokklánc-alapú digitális tokenek, amelyek értékét egy hagyományos valuta, például a dollár rögzíti) erősíthetik a nemzetközi keresletet a dollár és az amerikai állampapírok iránt. A Trump-kormányzat célja az, hogy ezekkel a stabilcoinokkal megvédje a dollár globális tartalékvaluta szerepét. Mások viszont nem ennyire derűlátóak: Max Keiser, bitcoin maximalista szerint a dollárhoz kötött stabilcoinok helyett inkább az aranyalapú tokenek lesznek népszerűbbek, mert azok kevésbé volatilisek és jobban védenek az infláció ellen. Ez is mutatja, hogy egy új valutaháború küszöbén állunk, amely már nem csak államok, hanem technológiák között zajlik.
A bitcoin, mint végső menedék
Ahogy nő az inflációs félelem és a kormányzati adósság, egyre többen fordulnak alternatív értékmegőrző eszközök felé. A Fed (Szövetségi Tartalék Rendszer) intézkedései és a világjárvány utáni gazdasági kilábalás lassúsága miatt a befektetők fokozatosan elvesztették bizalmukat a dollárban. Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója márciusban azt írta, hogy a 36 billió dolláros amerikai adósság miatt sokan a bitcoint látják stabilabb értékraktárként. Jeff Park, a Bitwise elemzője pedig februárban figyelmeztetett: Trump elnök vámháborúja globális inflációt indíthat el, amely csak még többeket fordít majd a kriptovaluták felé. Egyesek szerint a bitcoin ára a jövőben drámaian megemelkedhet, ha egyre többen választják az állami pénzekkel szemben. A kérdés már nem az, hogy jön-e változás, hanem az, hogy mikor és milyen formában.
Megroppanó bizalom, új pénzügyi korszak
Egy dolog biztos: a világgazdasági erőviszonyok gyorsan változnak, és ehhez a globális pénzügyi rendszernek is alkalmazkodnia kell. A white paper-ek (egy projekt alapelveit és céljait leíró dokumentum) alapján születő új digitális pénzek megjelenése teljesen átrajzolhatja a pénzügyi térképet. Miközben a Fed és a kormányzat próbálják stabilizálni a dollárt, addig a kriptovaluták egyre vonzóbbá válnak a hétköznapi emberek és intézményi befektetők számára is. A long pozíciókat tartó kereskedők remélik, hogy a bitcoin ára emelkedni fog, míg a short pozíciókat felvevők még mindig bíznak a dollár visszatérésében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a pénzügyi világban végbemenő átrendeződés már nem visszafordítható. A nagy kérdés csak az, hogy vajon a Bretton Woods-i rendszer öröksége képes lesz-e túlélni a digitális forradalmat.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.