A mesterséges intelligencia beköltözik a pénztárcádba
Az AI-ügynökök forradalmasítják a decentralizált pénzügyeket, de a jelenlegi pénztárcainfrastruktúra nem tud lépést tartani velük, így súlyos biztonsági rések keletkeznek.
Automatizált DeFi: álomból valóság
A decentralizált pénzügyek, vagyis a DeFi világa sosem alszik. A kriptopiac éjjel-nappal működik, és miközben az emberek alszanak vagy kávéznak, az AI-ügynökök csendben dolgoznak: hozamokat optimalizálnak, kereskedéseket hajtanak végre és likviditást kezelnek. Ezek a mesterséges intelligenciával működő ügynökök már nemcsak a „quant” kereskedők játékszerei – ma már a DeFi ökoszisztéma alapköveivé váltak. Viszont a mai pénztárcák, főként az úgynevezett „külsőleg tulajdonolt fiók pénztárcák” (azaz azok, amiket manuálisan kell minden lépésnél jóváhagyni), egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy ezekkel az ügynökökkel hatékonyan együttműködjenek. Bár léteznek programozható megoldások – például okosszerződés-alapú pénztárcák – ezek még széttagoltak, drágák, és kevesen használják őket. Az automatizáció előretörésével azonban ezek az elavult megoldások egyre komolyabb biztonsági kockázatot jelentenek -írja a Cointelegraph.com.
Ha nincs korlát, veszélyes az automatizmus
Az AI-ügynökök hatalmas lehetőségeket rejtenek: teljesen automatikus DeFi stratégiák, valós idejű portfólió-kezelés, sőt, crosschain arbitrázs (különböző blokkláncokon történő árkülönbség kihasználása) is megvalósítható velük. De csak akkor, ha vannak biztonsági korlátok, például programozható jogosultságok és láncon belüli átláthatóság. Ezek nélkül az ügynökök könnyen hibázhatnak – vagy ami még rosszabb, meg is hekkelhetők. Jó példa erre a 2024 szeptemberében történt Banana Gun botrány, ahol egy oracle (külső adatforrás) sebezhetőséget kihasználva a támadók 563 ethert (akkoriban közel 1,9 millió dollárt) loptak el. Hasonlóan járt az Aixbt kereskedési felület is, ahol a támadók 55,5 ethert (több mint 100 ezer dollárt) csaltak ki. Ezek nem elszigetelt esetek – inkább vészjelzések, hogy sürgősen fejleszteni kell az automatizálási infrastruktúrát.
A pénztárcák nem nőttek fel a feladathoz
A legtöbb pénztárca működése máig ugyanazon az egyszerű modellen alapul: aláírsz egy tranzakciót, elküldöd, majd kezded elölről. Ezek nem értik meg a „szándékot”, nem tudják ellenőrizni, hogy az automatizáció megfelel-e a felhasználó szabályainak, és nem tudják korlátozni a hozzáférést például idő vagy eszköztípus szerint. Ez az elavult rendszer arra kényszeríti a felhasználót, hogy vagy teljes mértékben kézben tartja a kontrollt (és lemarad a gyors lehetőségekről), vagy teljes hozzáférést ad egy átláthatatlan, harmadik féltől származó rendszernek. Ha a DeFi biztonságosan akar növekedni, és szélesebb felhasználói rétegeket is ki akar szolgálni, akkor olyan pénztárcákra van szükség, amelyek programozhatóak, rugalmasak és ellenőrizhetőek.
A bizalom új formája: programozható jogosultság
Ahogy az okosszerződések logikát visznek a DeFi protokollokba, úgy kell a pénztárcáknak is logikát vinniük a felhasználói kontrollba. Ez jelenthet például időalapú hozzáférést, kriptográfiai ellenőrzést az AI-ügynökök lépéseire, vagy valós idejű visszavonási lehetőséget. Ilyen rendszerrel a felhasználók biztonságosan delegálhatnak feladatokat – mint például kereskedés, újraegyensúlyozás vagy stratégia végrehajtás – anélkül, hogy teljesen feladnák az irányítást. Ez nemcsak a kockázatot csökkenti, hanem az elérhetőséget is növeli: így olyanok is használhatják a fejlett DeFi stratégiákat, akik nem technikai zsenik. És mindezt az AI-ügynökök intézik majd – szigorú, ellenőrizhető keretek között.
A jövő a programozható infrastruktúráé
Az ilyen pénztárcák nemcsak biztonságosabbá, hanem skálázhatóbbá is teszik a DeFi-t. A különböző blokkláncok és protokollok széttagoltsága eddig akadályozta az automatizációt. Egy univerzális kulcstár-protokoll, amely szinkronizálja a jogosultságokat különböző hálózatok között, lehetővé tenné a zökkenőmentes, több láncon átívelő működést. Ez különösen fontos, mivel az intézményi érdeklődés a DeFi iránt folyamatosan nő – ők pedig nem fognak AI-ügynököket alkalmazni megfelelő védelmi rendszer nélkül. Ahogy a zero-knowledge proof (olyan kriptográfiai módszer, amellyel bizonyítani lehet valamit anélkül, hogy a részleteket felfednénk) már szinte kötelező lett az adatvédelemben, úgy lehet a programozható pénztárcajogosultság is alapelv az AI-alapú biztonságban.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.