A Meta szólásszabadságot ígért, de a Pixelfed blokkolása rávilágít arra, hogy az üzleti érdekek gyakran felülírják a szabad véleménynyilvánítás támogatását.
Szólásszabadságot ígért a Meta
Január 7-én a Meta nyilatkozatban jelentette be, hogy csökkenti a moderációt, és megszünteti a harmadik fél által végzett tényellenőrzéseket a szólásszabadság melletti elkötelezettség jegyében. Mark Zuckerberg videóban hangsúlyozta, hogy a vállalat visszatér a szólásszabadság alapelveihez. A bejelentés vegyes fogadtatásra talált, mivel többen politikai nyomásra tett engedményként értelmezték. A Wall Street Journal szerint ez inkább politikai gesztus volt, mintsem valódi szólásszabadságot elősegítő lépés -írja a Cointelegraph.com.
A Pixelfed cenzúrázása
A Meta tulajdonában lévő Facebook röviddel a nyilatkozat után blokkolni kezdte a pixelfed.social nevű decentralizált platform linkjeit, amelyekről azt állította, hogy spam tartalmak. A Pixelfed az Instagram versenytársa, amelyet éppen a Meta által birtokolt alkalmazás alternatívájaként fejlesztettek ki. Az AJ Sadauskas nevű felhasználó egy másik platformon, a Bluesky-n osztotta meg, hogy a linkek szinte azonnal eltűnnek a Facebookról. Ez felvetette a kérdést, hogy a Meta számára a szólásszabadság a fontosabb, vagy a versenytársak helyzetének megnehezítése.
Lépések a versenytársak ellen
Nemcsak a Pixelfed volt érintett. Johan Vandevelde, egy másik Bluesky-felhasználó, arról számolt be, hogy a Mastodonra mutató linkeket is törölték, szintén spamnek minősítve azokat. Ez a gyakorlat arra utal, hogy Meta nem csupán moderációs elveit változtatja, hanem a versenytársai jelenlétét is korlátozni próbálja a saját platformján. Bár egy vállalatnak joga van megvédeni saját érdekeit, ez ellentmond a szólásszabadság melletti nyilatkozatuknak.
Politikai és üzleti motivációk
A Meta döntései mögött politikai és üzleti motivációk is állhatnak. A cég a republikánusokkal való kapcsolatok javítására törekedhetett, tekintettel az Egyesült Államok politikai helyzetére. Ugyanakkor Michael McConnell, a Meta ellenőrző bizottságának társelnöke bírálta Zuckerberget mondván, hogy politikai nyomásnak engedett. Ez az eset újabb példája annak, hogy a nagy tech cégek szabad véleménynyilvánítás melletti állásfoglalása gyakran háttérbe szorul, saját üzleti érdekeikkel ütközik.
Szólásszabadság vagy üzleti érdek?
A Meta lépései kétséget ébresztenek a vállalat valódi szándékait illetően. Míg Zuckerberg a szólásszabadságot hangsúlyozza, addig a versenytársak elleni fellépése ennek ellentmondani látszik. A decentralizált platformok, mint a Pixelfed vagy a Mastodon, fontos szerepet játszhatnak a szabad szólás ügyében, ha sikerül áthidalniuk az olyan akadályokat, amelyeket a Meta és más nagy cégek állítanak eléjük.
Hozzászólnál a témához? Írd meg véleményed Discord szerverünkön.
Regisztrálj a Bybitre! 10 $ bónusz + 30% kedvezmény a fee-ből.