A robotod már fizet is helyetted
A robotok már nem csak kiszolgálnak minket, hanem pénzt keresnek, fizetnek és döntéseket hoznak – a gépek gazdasága hivatalosan is megérkezett.
A robot, aki fizet helyetted
Képzeld el, hogy megrendeled a burritódat, és nem egy motoros futár, hanem egy cuki, guruló robot hozza ki. Útközben azonban nemcsak szorgosan gurul, hanem tranzakciókat is bonyolít. Fizet egy okosútdíjat onchain dollárral (azaz blokkláncon nyilvántartott digitális pénzzel), borravalót ad egy decentralizált navigációs szolgáltatásnak, majd mikrofizetéssel feltöltődik egy napelemes állomáson. Amikor megérkezik, automatikusan jóváíródik a szolgáltatási díj a saját digitális kasszájában. Ez már nem sci-fi: ez a gépek közötti kereskedelem valósága. És mindezt emberi beavatkozás nélkül teszi – a háttérben pénzügyi döntéseket hoz, akár egy vállalkozó -írja a Cointelegraph.com.
Autonómia: algoritmusok, amik már pénzt is kapnak
Az elmúlt években algoritmusokra bíztuk a zeneajánlásokat, híreket és még a befektetéseink egy részét is. Most viszont egy szinttel tovább lépünk: ezek a gépek már nemcsak dönthetnek, hanem költhetnek is. A decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi – azaz olyan blokklánc alapú pénzügyi megoldások, amelyek nem igényelnek központi közvetítőt), az okosszerződések és a gépek által értelmezhető API-k révén a robotok képesek valós időben tárgyalni szolgáltatókkal, fizetni a karbantartásukért, vagy bevételt szerezni adatgyűjtéssel, futárkodással. Így a gépek nemcsak eszközökké, hanem önálló gazdasági szereplőkké válnak. A pénzügyi autonómia újraértelmezi, mit jelent a munkavégzés, és kik azok, akik ebben részt vesznek.
Szintetikus munka: a robot nem megy betegszabadságra
A szintetikus munka (azaz nem emberi munkaerő által végzett gazdasági tevékenység) egyre nagyobb teret nyer. Egy futárrobot ma már képes mérlegelni, hogy melyik megrendelés jövedelmezőbb, egy drón árat emelhet vihar esetén, míg egy mesterséges intelligencia-ügyvéd kis cégeknek ajánlhat gyors jogi áttekintést. Ezek a rendszerek optimalizálásra lettek tervezve, és nem kérnek fizetett szabadságot. Kevin Leffew, a Coinbase fejlesztőplatformjának vezetője szerint ezek a gépek már nem csak eszközök – hanem aktív gazdasági szereplők. Ez pedig radikálisan átalakítja a munka fogalmát.
Kinek a pénze? És ki marad hoppon?
Felmerül a kérdés: ha a robot keres pénzt, kié az a pénz? A gyártó cégé, egy decentralizált autonóm szervezeté (DAO), a felhasználóé vagy senkié? És ha ezek a gépek gyorsabban és hatékonyabban tranzaktálnak, mint mi, emberek – mi történik azokkal, akiket kiváltanak? Egy új tulajdonosi modellre lenne szükség: lehet, hogy minden városlakónak részesedése kéne legyen a helyi robotflottából, vagy hogy ezek a robotok adót fizessenek. Esetleg tokeneket kapnánk minden kiszállítás után. Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia pénzügyi függetlensége újfajta érdekkonfliktusokat és kihívásokat is hoz.
A kényelem ára: mikrogazdaság gépekkel
A gépi gazdaság ígérete csábító – hatékonyság, gyorsaság, közvetítők nélkül. De a kérdés az, hogy hol húzzuk meg a határt. Ha egy drón délután háromkor többet kér a kiszállításért, az nem rosszindulatból teszi, hanem mert egyszerűen megéri neki. A gépek közötti tranzakciók új piaclogikát hoznak: minden mikrofizetés új szabályokat ír. Ebben a világban a kód válik munkaerővé, a digitális pénztárca autonómiát ad, és az adat lesz a valuta. És bár ma még csak egy burritót hoz a robot, holnap lehet, hogy már lakást akar venni. És már meg is van hozzá a pénztárcája.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.