Szlovénia 2026-tól 25%-os adót vetne ki a kriptovaluta-kereskedelem nyereségére, de a javaslat heves vitákat váltott ki a lakosság és a politikusok körében.
Jön a kriptoadó Szlovéniában
Szlovénia pénzügyminisztériuma új törvényjavaslatot terjesztett elő, amely 25%-os adóval sújtaná a kriptovaluta-kereskedelemből származó nyereséget. A tervezet szerint az adót akkor kellene megfizetni, ha valaki eladja a kriptovalutáját fiat pénzért (klasszikus állami valuta), vagy ha terméket vagy szolgáltatást fizet vele. Fontos kitétel, hogy a kripto–kripto tranzakciók és az ugyanazon felhasználóhoz tartozó tárcák közötti átutalások mentesülnének az adó alól. A javaslat 2026. január 1-jén lépne hatályba, amennyiben a parlament elfogadja. Az új szabály célja az adórendszer egységesítése a meglévő adójogszabályokkal. A pénzügyminisztérium közleménye szerint minden adózónak kötelessége lenne részletes nyilvántartást vezetnie a kriptós tranzakcióiról -írja a Cointelegraph.com.
Nem pénzbehajtás, hanem logika
Klemen Boštjančič pénzügyminiszter szerint nem az államkassza feltöltése a cél. A miniszter úgy fogalmazott, hogy „logikátlan és ésszerűtlen”, hogy az egyik legspekulatívabb pénzügyi eszköztípus –vagyis a kriptovaluták– jelenleg nem adózik. (A spekulatív pénzügyi eszközök olyan befektetések, amelyek nagy kockázatot és potenciálisan nagy hozamot jelentenek.) Véleménye szerint a szabályozás nélküli tér lehetőséget ad a visszaélésekre, ami hosszú távon instabilitáshoz vezethet. Ezért tartja szükségesnek, hogy a kriptovaluták is hasonló szabályozás alá essenek, mint más tőzsdei vagy pénzügyi műveletek. Az új rendszerben az adóalapot a vételi és eladási ár különbsége képezné – hasonlóan a hagyományos tőzsdei nyereségekhez. Így a long pozíciók (az árfolyam növekedésére spekuláló ügyletek) után is ugyanúgy kellene adózni, mint bármely más nyereség után.
Veszélyben a kriptobarát hírnév
Nem mindenki fogadta kitörő örömmel a bejelentést. Jernej Vrtovec, a parlamenti ellenzékben ülő Új Szlovénia párt képviselője szerint ez a lépés súlyos következményekkel járhat. Szerinte az ország ezzel elveszíti a lehetőséget, hogy kriptobarát központtá váljon, és „ismét lekéssük a vonatot”. A politikus attól tart, hogy a túlzott adóteher elriasztja a fiatalokat és a tőkét, ami külföldre áramlik majd. Vrtovec úgy véli, hogy az adópolitikának ösztönöznie, nem pedig visszafognia kellene az innovációt. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy Szlovénia egyébként élen jár a digitális pénzügyi kezdeményezésekben, például a digitális szuverén kötvény 2023-as kibocsátásában.
Már most is van kriptoadó
Bár sokak számára újdonságnak tűnik, Szlovénia már most is alkalmaz némi kriptoval kapcsolatos adót. 2023-ban bevezettek egy 10%-os adót a kriptovaluta-kifizetésekre és kivétekre. Ugyanakkor az alkalmi kriptokereskedésből származó tőkenyereség jelenleg még nem adóköteles. Ha valaki például csak időnként ad-vesz kriptót, azt „hobbinak” minősíthetik, és így nem kell utána adóznia. Az üzleti jellegű tevékenységek – mint például a bányászat vagy a staking (kriptovaluták zárolása kamatért cserébe) – viszont már most is jövedelemadó alá esnek. A 2022-ben benyújtott, de el nem fogadott korábbi javaslat csupán 5%-os adót vetett volna ki az évi 10 ezer euró feletti nyereségre, ami enyhébb lett volna a mostaninál.
Egyre több kriptoholder él az országban
A Statista adatai szerint 2025-re közel 98 000 ember használ kriptovalutát Szlovéniában, ami a teljes lakosság 4,6%-a. Ők mind potenciális adóalanyok lennének a törvény elfogadása után. A kriptopiac várható éves bevétele az országban 2,8 millió dollárra rúghat. A „holder”-nek nevezett felhasználók – azaz azok, akik hosszabb távon tartanak kriptót befektetési célból –különösen érzékenyen érintettek. Ők gyakran nem is aktívan kereskednek, csak bíznak az értéknövekedésben. Egy ilyen adóval viszont nekik is fokozott figyelmet kellene fordítaniuk a tranzakcióik adminisztrációjára és jövedelmezőségére.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.