Japán lemarad? A kriptoforradalmat a bürokrácia lassítja
Bár Japán csökkenti a kriptóra kivetett adókat, a lassú és óvatos jóváhagyási rendszer továbbra is elriasztja a startupokat és a befektetőket.
Nem az adók a fő probléma
Sokan azt gondolnák, hogy a magas adók tartják vissza Japánt a Web3 és kriptoforradalomtól, de a szakértők szerint ez nem teljesen így van. Maksym Sakharov, a decentralizált bankként működő WeFi vezérigazgatója szerint az igazi gátat a bürokratikus, kockázatkerülő jóváhagyási kultúra jelenti. Még ha be is vezetnék a tervezett 20%-os átalányadót, a folyamatok lassúsága és a merev szabályozás továbbra is elriasztaná az innovátorokat. Sakharov úgy fogalmazott: „A kultúra megeszi a kedvezményes adókat reggelire.”
A tokengyártás pokoljárása Japánban
Japánban, ha egy kripto startup listázni akar egy tokent vagy elindítana egy IEO-t (kezdeti tőzsdei kibocsátást), legalább fél évre számíthat. A folyamat első lépése a Japan Virtual and Crypto Assets Exchange Association (JVCEA) önszabályozó testület vizsgálata, ezt követi a Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség (FSA) jóváhagyása. A procedúra nemcsak hosszadalmas, de rengeteg módosítást és újrapapírozást is igényel, gyakran apróbb technikai változások miatt. Így nem csoda, hogy a japán csapatok többsége inkább külföldön listázza tokenjeit.
Más országok már messze előrébb járnak
Sakharov összehasonlítása alapján Japán lényegesen lassabb, mint például Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek vagy Dél-Korea. Míg Szingapúr világos szabályokat nyújt, az UAE pedig rugalmas és gyors engedélyezési folyamatot biztosít, addig Japánban minden körülmény lassítja az indulást. Dél-Korea például inkább a működő platformokra koncentrál, nem pedig az előzetes jóváhagyásra, így a listázás sokkal gördülékenyebb. Ezek az országok már nemcsak vonzóbbak a kriptós cégek számára, hanem aktívan csábítják is őket befektetési lehetőségekkel.
Mit tehetne Japán, hogy ne maradjon le?
Sakharov szerint Japánnak elsősorban a jóváhagyási rendszerén kellene változtatnia. Bevezethetne például határidőhöz kötött, kockázatalapú engedélyezést, rugalmas szabályozási „homokozót”, és arányos átláthatósági követelményeket. Jelenleg a cégek akár egy évet is dolgoznak egy projekten, csak hogy aztán nemet kapjanak, vagy kiderüljön, hogy még mindig várniuk kell. Ha ez így marad, a japán kriptofejlesztések nagy része továbbra is külföldön fog megvalósulni, és a helyi piac csak sodródik a trendek után, ahelyett hogy alakítaná azokat.
Ázsia többi része már meglépte
Miközben Japán kivár, más ázsiai országok – különösen Hongkong – már megkezdték a gyors és rugalmas szabályozás bevezetését. Hongkong például elindította az Ensemble Sandbox nevű innovációs központját, ahol gyorsabban tesztelhetők és bevezethetők az új megoldások. Az Egyesült Arab Emírségek is progresszív szabályozást kínál a tokenizált értékpapírok piacán, vonzva ezzel a globális befektetőket. Ha Japán nem lép időben, könnyen lehet, hogy lemarad egy olyan versenyben, amit korábban akár ő is vezethetett volna.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.