A kriptovállalatok gondolkodásmódja látványosan megváltozott: egyre többen veszik komolyan a szabályozó megfelelőség iránti igényeit. Nemcsak a túlélés, hanem a növekedés miatt is.
Kezdetben senkit nem érdekelt a szabályozás
A kriptovaluta-ipar hőskorában a szabályozási megfelelés szinte senkit sem izgatott. James Smith, az Elliptic nevű kriptomegfelelőséggel foglalkozó cég társalapítója szerint eleinte csak néhány szereplő gondolkodott felelősen. Ilyen volt például a coinbase, amely már induláskor tudta, hogy tiszta és szabályos működést akar. A többség azonban inkább a gyors növekedésre fókuszált, figyelmen kívül hagyva a törvényességet. A white paper-ek (az adott kriptovaluta működését, céljait leíró technikai dokumentumok) gyakran említettek decentralizációt, de a felelősség kérdését nem. A szabályozói figyelem csak később kezdett el komolyabban irányulni az iparág felé -írja a Cointelegraph.com.
A régi pénz hozta a rendet
A változás leginkább akkor kezdődött, amikor hagyományos pénzintézetek is megjelentek a kriptoszférában. Az olyan nevek, mint a Fidelity vagy a DBS Bank, magukkal hozták a hagyományos pénzügyek megfelelőségi elvárásait. A Fidelity például már 2019-ben elindította első kriptoszolgáltatását. A DBS 2020-ban nyitott digitális tőzsdét az intézményi befektetőknek. Ezek a szereplők nem engedhették meg maguknak a jogi kiskapukat. Megjelenésükkel új mércét állítottak az iparágnak, amelyet az újabb cégek is kénytelenek voltak követni.
A globális térkép és az elvárások
James Smith szerint a legnagyobb váltás az elmúlt pár évben történt. A kriptotőzsdék, amelyek globális jelenlétre törekednek, ma már komolyan veszik a szabályozást. Már nem csak a túlélésről, hanem a hosszú távú integrációról van szó. A szabályok betartása feltétele annak, hogy egy cég bekerüljön a globális pénzügyi ökoszisztémába. A befektetőknek pedig fontos szempont lett, hogy olyan platformot használjanak, amelyik megfelelőségi követelményeknek, megbízható és átlátható. Ez a trend egyre erősebben érvényesül, főként a nemzetközi terjeszkedést célzó cégek körében.
A sebezhetőség és a hackerek
Ugyanakkor a megfelelőségi kérdés nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kihívásokat is jelent. A decentralizált tőzsdék és peer-to-peer protokollok (közvetlen felhasználói kapcsolatokra épülő rendszerek) továbbra is célpontjai a hatóságoknak. Ezek a platformok jelentik azt a pontot, ahol az Anti-Money Laundering (pénzmosás elleni) intézkedések hatékonyan működhetnek. Ugyanakkor gyakran ők a legkönnyebben kijátszható kapuk a hackerek számára. A Bybit elleni legutóbbi támadás például jól mutatja ezt: a lazarus group nevű csoport ügyesen mosta át az ellopott pénzeket. A támadók előbb kevésbé ismert tokeneket cseréltek ether-re, majd no-KYC (személyazonosítást nem igénylő) decentralizált platformokon keresztül váltották azt át bitcoin-ra.
Felelősség a likviditás mögött
A probléma egyik gyökere, hogy ezekhez az átjátszásokhoz gyakran túl nagy a likviditás. Smith szerint nemcsak a hackerek a hibásak, hanem azok is, akik lehetővé teszik a gyors és zavartalan átváltásokat. A decentralizált tőzsdéken nem ritka, hogy még az ellopott pénzeket is gond nélkül tovább lehet kereskedni. Itt lenne az ideje, hogy a likviditás biztosítói – vagyis azok, akik pénzt adnak a váltásokhoz – legalább minimális szűrésnek vessék alá a tranzakciókat. Smith úgy véli, először azt kellene megnézni, ki keres ezen. Ha megtaláljuk a haszonélvezőket, ott lehet elkezdeni a szigorítást is.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.