Milliárdokat tol a blokkláncba a Wall Street
2020 óta a világ legnagyobb bankjai több száz blokklánc-projektbe fektettek, ezzel is jelezve, hogy a decentralizált technológia a pénzügy jövője.
A bankóriások már nem csak nézelődnek
A Citigroup, a JPMorgan Chase, a Goldman Sachs és a japán SBI Group nem kis téttel szálltak be a blokklánc világába. Egy friss, a Ripple által publikált jelentés szerint 2020 és 2024 között összesen 345 blokkláncba fektetett be a hagyományos pénzügyi szektor, elsősorban a korai szakaszban járó startupokba. Ez már nem kísérleti játék: a Citigroup és a Goldman Sachs 18-18 ilyen üzletet hozott tető alá, míg a JP Morgan és a Mitsubishi UFJ is 15 körüli számban vett részt. A fókuszban olyan cégek álltak, amelyek kereskedési infrastruktúrát, tokenizálást (azaz eszközök digitális tokenekké alakítását), letétkezelést és fizetési megoldásokat fejlesztenek. Ezek között több volt a „mega-round”, vagyis olyan tőkebevonás, amely meghaladta a 100 millió dolláros értéket. Brazília CloudWalk nevű cége például több mint 750 millió dollárt gyűjtött két körben, németországi társa, a Solaris pedig az SBI Group révén 100 millió dollárnál is többre tett szert -írja a Cointelegraph.com.
A G-SIB-ek sem maradtak ki
A G-SIB-ek, vagyis a globálisan rendszerfontosságú bankok sem maradtak le erről a hullámról. Ezek azok az intézmények, amelyek bukása globális pénzügyi válságot idézhetne elő. A Ripple jelentése szerint ezek a bankok összesen 106 blokklánc-fókuszú üzletet kötöttek, köztük 14 olyan mega-roundot, amelyek értéke egyenként meghaladta a 100 millió dollárt. Ez nem véletlen: ha valahol, hát itt tényleg nem lehet hibázni. Ezek az intézmények olyan cégekbe fektettek, amelyek a kriptopénzek infrastruktúráját és működését fejlesztik. Így például a kereskedési rendszereket és az okosszerződéseket. A technológiai nyitottságot nem csak az amerikai és japán bankok mutatták: aktívak voltak Szingapúr, Franciaország és az Egyesült Királyság szereplői is.
Több mint százmilliárd dollár már elindult
Ha a teljes piacot nézzük, 2020 és 2024 között több mint 10 000 üzlet jött létre a blokklánc világában, összesen több mint 100 milliárd dollár értékben. Ez már nem csupán trend, hanem robusztus piaci mozgalom. A Ripple által végzett felmérésben 1800 pénzügyi vezető 90%-a gondolta úgy, hogy a blokklánc és a digitális eszközök három éven belül „jelentős vagy óriási” hatással lesznek az iparágra. Ennek hátterében nem csak a befektetői lelkesedés, hanem a szabályozói támogatás is áll. Az Egyesült Államokban a GENIUS Act (az amerikai stabilcoinok nemzeti innovációjának irányítása) ad új lendületet. Európában a MiCA (Markets in Crypto-Assets) teremti meg az egyértelmű jogi környezetet. Ezekkel együtt a szabályozott keretek között működő blokklánc- és kriptoalapú üzleti modellek is egyre vonzóbbá válnak.
A stabilcoinok már a banki fiókokban vannak
A növekvő befektetési étvágy mögött egyértelmű piaci igény húzódik meg: a való világból érkező blokklánc-alkalmazások iránti kereslet. A Citi egy 2025-ös első negyedéves jelentésében arról ír, hogy a stabilcoin (a hagyományos pénznemekhez kötött, árfolyam-ingadozást kiküszöbölő kriptoeszköz) forgalom már havi 650–700 milliárd dollár körül jár. Egyre több bank indítja el saját stabilcoinját, ezzel programozható pénzt kínálva ügyfeleinek, anélkül hogy ki lennének téve a volatilitásnak. Ez hatalmas lehetőség, különösen a digitális kereskedelem, az azonnali fizetések és az automatizált pénzügyi tranzakciók világában. A következő nagy dobás pedig a tokenizálás lehet. A Boston Consulting Group és a Ripple becslése szerint a tokenizált valós eszközök piaca 2033-ra meghaladhatja a 18 ezermilliárd dollárt, éves szinten 53%-os növekedést mutatva.
A white paper-ek világából a banki főutcákra
A blokklánc már rég nem csupán white paper-ek (részletes, technikai dokumentumok, amelyek egy adott projekt célját, működését és technológiáját írják le) témája. A hagyományos pénzügyi világ eddig kiváró álláspontot képviselt, de ez mára látványosan megváltozott. A long pozíciók, vagyis az áremelkedésre spekuláló befektetések egyre gyakoribbak ebben a szektorban. A short pozíciók (az árcsökkenésre játszó stratégiák) viszont háttérbe szorulnak, ahogy a stabilabb, valós eszközökhöz kapcsolódó modellek előtérbe kerülnek. A befektetőknek most újra kell gondolniuk, hogyan kezelik a digitális eszközöket és mit várnak a technológiai innovációktól. Aki lemarad, az kimarad – legalábbis a jelek szerint ez lesz az új mottó a pénzügyi világban.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.