A szabadságvárosok ötlete izgalmas lehetőségeket kínál, de számos kockázatot is rejt magában az amerikai lakosság és a kriptoközösség számára.
Szabadságvárosok: új köntösben a régi álmok
Donald Trump még elnökjelöltként ígérte meg tíz vadonatúj szabadságváros építését az Egyesült Államokban. Ezek az új települések közterületeken épülnének, minimális bürokráciával, gyorsított környezetvédelmi eljárásokkal. A koncepció lényegében a 19. századból ismert charter városok (azaz önálló szabályozású települések) újraértelmezése. A Szilícium-völgy techgurui, például Elon Musk vagy Peter Thiel, hamar támogatóivá váltak az ötletnek. Ők azok, akik a kriptovaluták és a blockchain technológia korai „holder”-ei (azaz kriptovalutát hosszú távon birtokló személyek) is voltak. A szabadságvárosok tehát nemcsak lakhatási, hanem technológiai és társadalmi kísérletek is lennének -írja a Cointelegraph.com.
Miért lelkesednek a kriptósok a szabadságvárosokért?
A kriptoközösség már régóta rajong az új városok és alternatív kormányzási formák iránt. A decentralizáció iránti vágy és az innovációs szabadság iránti szenvedély hajtja őket. Egy szabadságvárosban például könnyebben lehetne kriptovaluta alapú gazdaságot kialakítani, ahol a „white paper” (egy részletes projektismertető dokumentum) alapján szerveződnének új projektek. A szabályozási „sandboxok” (azaz kísérleti, laza szabályozású környezetek) lehetővé tennék a technológiai fejlesztéseket. Ez pedig a kriptósoknak óriási előnyt jelentene a jelenlegi, szigorúan szabályozott környezethez képest. Ráadásul a Fed (magyarul: „Szövetségi Tartalék Rendszer”) szigorú pénzügyi szabályozása alól is részben ki lehetne bújni.
A múlt árnyai: cégvárosok és kudarcok
A szabadságvárosok koncepciója nem új, és nem is mindig sikeres. A 19. század végi Pullman város példája is figyelmeztet: ott a cégpénz váltotta fel a dollárt, a szabadság illúzió volt. A mai szabadságvárosokban a kriptovaluták tölthetnék be a cégpénz szerepét, ami hasonló problémákhoz vezethetne. Az amerikai lakhatási válság súlyos, de nem biztos, hogy a törvények felfüggesztése a legjobb megoldás. Egy hely, ahol az Alkotmány, a környezetvédelmi törvények vagy a munkajog nem érvényesül teljesen, komoly társadalmi feszültségeket generálhat. A szabadságvárosok tehát akár új „cégvárosok” is lehetnek modern köntösben.
A California Forever és Próspera tanulságai
Az elmúlt években több kísérlet is történt új városok létrehozására – vegyes eredményekkel. A California Forever projekt például 900 millió dollárért vásárolt földet, de az átláthatóság hiánya miatt elbukott. Egy másik példa Próspera Hondurasban, amely egy speciális gazdasági övezetként működik saját szabályrendszerrel. Prósperában például saját bíróságok működnek, és a bitcoin is hivatalos fizetőeszköz lett. A kriptós cégek gyorsan letelepedtek ott, de a projekt azóta pereskedésbe és politikai konfliktusokba keveredett. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a szabadságvárosok koncepciója nemcsak lehetőségeket, hanem komoly veszélyeket is rejt.
Szabadság vagy szabályozatlan káosz?
Jelenleg a szabadságvárosok ötlete sokkal inkább vízió, mint valóság. Bár a kormányzati szándék megvan, a jogi és társadalmi akadályok hatalmasak. A befektetők ugyan nem kedvelik a bürokráciát, de a teljes szabályozatlanságot sem – a pénz biztonságot keres. A szabadságvárosok hívei olyan helyeket képzelnek el, ahol a long pozíciók és short pozíciók szabadon virágozhatnak egy új, kriptobarát környezetben. De mindez könnyen félresikerülhet, ha a városok nem tudnak kiegyensúlyozott szabályozási rendszert kialakítani. Így a szabadságvárosok sorsa végső soron azon múlik, hogy képesek lesznek-e fenntartható és igazságos társadalmi struktúrát létrehozni.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.