Tőkeerózió bitcoinnal fűszerezve
Egyre több cég fektet bitcoinba tartalékként, de a gyors nyereség mögött veszélyes pénzügyi csapdák, tőkeerózió és befektetői csalódás lapulhat.
Miért szeretik a cégek a bitcoint?
Az utóbbi években valóságos trend lett abból, hogy a vállalatok bitcoinba fektetik a készpénztartalékaikat. Ez kezdetben csak pár kísérletező cég ötlete volt, de 2020-ban a Strategy nevű amerikai szoftvercég robbantotta be igazán a rakétát. Ők ugyanis teljesen új irányt vettek: hagyományos pénzeszközök helyett bitcoint halmoztak fel a mérlegükben. Ennek nyomán más cégek is követték a példát, 2025 közepére már több mint 220 tőzsdén jegyzett vállalat döntött ugyanígy. Együttesen körülbelül 592 100 BTC-t birtokolnak, ami több mint 60 milliárd dollárt ér. A befektetőknek ez különösen vonzó, hiszen így közvetve juthatnak bitcoinhoz anélkül, hogy digitális pénztárcával bajlódnának -írja a Cointelegraph.com.
A digitális arany vonzereje
A bitcoin-hívő cégek vezetői gyakran hivatkoznak arra, hogy ez az eszköz „digitális arany”, vagyis hosszú távon értéktartó. A stratégia lényege: amikor emelkedik a bitcoin ára, a cég részvényárfolyama is vele repül. A Strategy például tőzsdei értékének majdnem tízszeresére nőtt azóta, hogy 2020-ban megkezdte a bitcoin-vásárlásokat. Sok befektető ezért úgy érzi, megéri beszállni ezekbe a cégekbe, hiszen nyereséget hozhat még akkor is, ha közvetlenül nem fektet be kriptovalutába. Az emelkedő árfolyam pozitívan hat a mérlegre, vonzza az új részvényeseket és bizalmat épít. A gond csak az, hogy ez az éremnek csupán az egyik oldala.
A tőkeerózió réme
2025 júniusában a VanEck befektetési alapkezelő komoly figyelmeztetést adott ki: egyes cégek túl sok bitcoint halmoznak fel, ami tőkeerózióhoz vezethet. (A tőkeerózió azt jelenti, hogy a vállalat értéke csökken, még akkor is, ha papíron sok bitcoinja van.) A probléma forrása gyakran az, hogy ezek a cégek új részvényeket bocsátanak ki, vagy eladósodnak, hogy még több bitcoint vehessenek. Ez a stratégia akkor működik, ha a részvény árfolyama jóval a vállalat könyv szerinti értéke (NAV, azaz nettó eszközérték) fölött van. De ha ez az árfolyam visszaesik a NAV szintjére vagy alá, az új részvények kibocsátása már értékteleníti a meglévő befektetőknek a részesedését. Így a vállalat értéke gyakorlatilag „elpárolog”, miközben a bitcoin továbbra is a mérlegben csücsül.
Amikor a bitcoin nem ment meg
A Semler Scientific nevű amerikai orvostechnológiai cég klasszikus példa arra, hogyan lehet elrontani egy ilyen stratégiát. Bár ők is hatalmas mennyiségű bitcoint vásároltak, a részvényáruk 2025 közepére több mint 45%-ot esett. Ráadásul a piaci értékük alacsonyabb volt, mint a birtokolt bitcoinjaik értéke. Ez azt jelzi, hogy a piac már nem bízik bennük annyira, mint a digitális valutában – és ez komoly figyelmeztetés. Ha egy cég részvényei olcsóbbak, mint a birtokolt eszközök, az ellehetetleníti a további tőkeemelést részvénykibocsátással. Ennek hatására egyfajta pénzügyi spirál alakulhat ki, amely tőkeerózióval végződik – vagyis a cég ténylegesen kevesebbet ér a piacon, mint a bitcoinja.
A rejtett kockázatok, amikkel kevesen számolnak
A cégek gyakran túl optimistán állnak a bitcoinhoz, pedig a háttérben számos tudományos és viselkedéslélektani veszély leselkedik. Például a döntéshozók hajlamosak a túlzott magabiztosságra és a tömeghatásra – vagyis arra, hogy csak azért is bitcoinba fektetnek, mert mások is ezt teszik. Emellett létezik az ún. „fat tail” kockázat, ami azt jelenti, hogy a szélsőséges árfolyamzuhanások nem ritka kivételek, hanem szinte törvényszerűek. A Grayscale Bitcoin Trust (GBTC) például hosszú ideig drágábban forgott a NAV-jánál, de 2022–2023 során hirtelen hatalmas veszteséget okozott befektetőknek, mivel nem lehetett belőle időben kiszállni. Ugyanez a veszély fenyegeti azokat a cégeket, akik bitcoint tartanak, de nincs meg a megfelelő visszaváltási mechanizmusuk. Egy hirtelen válságban akár az egész üzleti modelljük összeomolhat.
Tanulságok a 2008-as pénzügyi válságból
A mai bitcoin-alapú vállalati stratégiák sok szempontból hasonlítanak a 2008-as világválság előtti időszakra. Akkor a pénzintézetek is túlzott hitelekre támaszkodtak, miközben magas kockázatú termékeket vásároltak – pontosan úgy, ahogy ma egyes cégek teszik a bitcoin esetében. Amikor az eszközök értéke zuhanni kezdett, a nagy nevek – mint a Lehman Brothers vagy a Bear Stearns – csődbe mentek. Ugyanez történhet azokkal a cégekkel is, amelyek túl sok bitcoint tartanak hitelből vagy részvénykibocsátásból vásárolva. A 2008-as válság egyik kulcstanulsága az volt, hogy a túlzott optimizmus veszélyes lehet, különösen, ha figyelmen kívül hagyjuk a valós piaci kockázatokat. Ezért fontos, hogy a bitcoin-stratégiát minden esetben kockázatkezelési tervekkel támasszuk alá, különben a cégek túl későn jönnek rá, mekkora bajban vannak.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.