Kockázati súly: drága lesz a kriptó a bankoknak
Az EU új szabályozása szerint a bankoknak 1 250%-os kockázati súlyt kell alkalmazniuk a nem fedezett kriptoeszközökre, mint a bitcoin, jelentősen megnehezítve ezek tartását.
Brüsszel lép: tőkekövetelmények jönnek a kriptókra
Az Európai Bankhatóság (EBA) véglegesítette azt a szabályrendszert, amely gyökeresen átalakítja, hogyan viszonyulhatnak az EU-s bankok a kriptoeszközökhöz. Az új szabályozás célja, hogy egységesítse a kriptoeszközök miatti tőkekövetelményeket a teljes eurózónában. A legjelentősebb újdonság, hogy az úgynevezett „nem fedezett” (azaz semmilyen eszköz, például valuta vagy értékpapír által nem biztosított) kriptoeszközökre – például a bitcoinra vagy az etherre – 1 250%-os kockázati súlyt rendelnek el. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy bank például 1 millió euró értékű bitcoint tart, 12,5 millió euró tőkét kell mögé tennie. Ez a szabály a 2024 júliusában hatályba lépett CRR III szabályozás része. A bankok számára ez meglehetősen kedvezőtlen változás, különösen azoknak, amelyek már most is jelentős kriptokitettséggel rendelkeznek –írja a Cointelegraph.com.
Mi az a 1 250%-os kockázati súly, és miért számít?
A kockázati súly egy olyan arány, amely meghatározza, mennyi saját tőkét kell a banknak lekötnie egy adott eszköz ellen. A 100%-os súly a szokásos referenciaérték – például sok vállalati hitel esetében. Ehhez képest az 1 250%-os súly extrém szigorúságot jelent. A „2b csoportba” sorolt kriptoeszközök, vagyis az olyan digitális valuták, amelyeket nem fedez semmilyen eszköz vagy stabil érték (ilyen például a bitcoin), automatikusan ide tartoznak. Van egy kevésbé sújtott csoport is: a „2a” alá sorolt eszközök, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által meghatározott fedezési és nettósítási kritériumoknak. De ezek is jóval magasabb tőkekövetelmény alá esnek, mint más hagyományos pénzügyi termékek.
A bankok mozgástere jelentősen szűkül
Az új szabályozás következtében az európai bankok jóval kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy kriptoeszközöket tartsanak a mérlegükön. A szigorú kockázati súlyok jelentősen drágítják az ilyen eszközök tartását. Egy olasz bank, az Intesa Sanpaolo például 1 millió euró értékű bitcoin vásárlása után 12,5 millió euró tőkét lenne köteles elkülöníteni. Ez jelentős korlátot jelent a nyereségesség szempontjából. A Revolut esetében viszont nincs érdemi hatás, mivel kriptószolgáltatásait nem banki, hanem külön digitális eszközkezelő részlege, a Revolut Digital Assets Europe Ltd. végzi. Az új szabályok várhatóan visszavetik a banki kriptoszolgáltatásokat Európában, miközben a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a tokenizáció egyre inkább teret nyernek. A technikai részletszabályozás most először tiltja meg azt is, hogy a különböző kriptoeszközök, például a bitcoin és az ether, egymást ellensúlyozzák a tőkeszámítás során.
Európa szembemegy a globális trendekkel
Miközben az EU szigorít, más régiók – különösen az Egyesült Államok – inkább a kriptovaluták integrálását célozzák a meglévő pénzügyi rendszerbe. Az amerikai betétbiztosítási hatóság (FDIC) például márciusban engedélyezte a bankoknak, hogy előzetes jóváhagyás nélkül folytassanak kriptóval kapcsolatos tevékenységet. Svájc szintén nyit: a DLT-törvény frissítése révén a bankok már tokenizált értékpapírokat kezelhetnek, és garanciát vállalhatnak stabilcoin-kibocsátókra. Emellett Donald Trump volt amerikai elnök is kilátásba helyezett egy elnöki rendeletet, amely a kriptoipar által tapasztalt „debanking” (banki kapcsolatok indokolatlan megszüntetése) gyakorlatának kivizsgálására kötelezné a szabályozókat. A Fed (magyarul: „Szövetségi Tartalék Rendszer”) és más pénzintézetek, mint a JPMorgan Chase, már a kriptóval fedezett hitelek lehetőségét vizsgálják. Ez komoly irányváltást jelez az amerikai bankok gondolkodásában a digitális eszközök kapcsán.
Mi jöhet ezután?
Az EBA véglegesített szabályait még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak, amelynek három hónapja van dönteni. Ha elfogadják, a rendelet delegált jogi aktusként kerül tovább az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Ezután három hónapos – egyszer meghosszabbítható – időszak áll rendelkezésre az esetleges kifogások benyújtására. Amennyiben egyik intézmény sem él a kifogással, a szabályozás 20 nappal az EU Hivatalos Lapjában való megjelenése után életbe lép. A döntés már most is érezhető hatással van a pénzintézetek kriptostratégiájára. Egyre többen vonják ki vagy szervezik ki a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységeiket a mérlegen kívülre. A szabályozás nemcsak a kriptoeszközöket közvetlenül tartó bankokat érinti, hanem közvetve a piaci likviditást, a kriptovaluta-kereskedést és a kriptoalapú hitelezést is korlátozhatja – hosszú távon komoly hatással a kriptoipar európai jövőjére.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.