Vitalik Buterin: a magánélet nem luxus, hanem jog

Vitalik Buterin szerint a technológiai fejlődés korában a magánélet védelme létfontosságú a szabadság megőrzéséhez és a hatalmi visszaélések elkerüléséhez.

A naiv hit a jóindulatú vezetőkben

Vitalik Buterin, az ethereum társalapítója egy friss blogbejegyzésben kifejtette, miért gondolja, hogy a privát szféra védelme ma fontosabb, mint valaha. Szerinte téves feltételezés, hogy a világ vezetői alapvetően jóindulatúak és épeszűek. Ezek az elképzelések egyre kevésbé felelnek meg a valóságnak, a társadalmi tolerancia pedig hanyatlóban van. Buterin példaként hozta fel, hogy egy egyszerű kereséssel is rengeteg agresszív és kirekesztő tartalom található az interneten. Ezért szerinte naivitás arra építeni a rendszereket, hogy mindig a legjobb szándék fog érvényesülni. A privát szféra nélkül az egyének védtelenek maradnak a rosszindulatú hatalmakkal szemben -írja a Cointelegraph.com.

A mindennapi életben is veszélyben van a privát szféra

Buterin saját tapasztalatai alapján is megélte, mennyire sérülékeny a magánélet. Elmondása szerint bármilyen ártatlan tevékenysége azonnal médiatörténetté válhat. Ráadásul a társadalom hajlamos azokat megbélyegezni, akik kilógnak a normák közül – és senki sem tudhatja előre, mikor kerülhet ő maga is ebbe a helyzetbe. A technológia fejlődése, például az agy-számítógép interfészek (amelyek közvetlenül az agyunkból tudnának adatokat olvasni), tovább növelik a kockázatot. Egy másik probléma az automatizált árképzés, amely során a cégek annyit kérnek el egy termékért, amennyit az adott ügyfél még képes megfizetni. Mindezek miatt Buterin szerint a jövőben csak fokozódni fog a privát szféra fontossága.

Miért veszélyesek a kormányzati hátsó ajtók?

Buterin határozottan ellenezte azt az ötletet, hogy kormányzati „hátsó ajtókat” (olyan titkos hozzáférési lehetőségeket) építsenek a biztonsági rendszerekbe. Szerinte ezek a megoldások instabilak és könnyen visszaéléshez vezetnek. Példaként említette, hogy a KYC (Ismerd meg az ügyfeled) adatokhoz nemcsak a kormányok, hanem különböző minőségű vállalatok is hozzáférhetnek. A telekommunikációs cégek például gyakran eladják a helyadatokat harmadik feleknek. Buterin szerint, ha valaki megszerzi az adatokat, mindig lesz motivációja arra, hogy visszaéljen velük. Ráadásul egy ma megbízhatónak tűnő kormány is könnyen változhat, és a birtokában lévő érzékeny adatok veszélybe kerülhetnek. A privát szféra védelmében legbiztonságosabb megoldás szerinte az, ha eleve minél kevesebb adatot gyűjtünk be.

A múlt adatmentesebb világa

Buterin arra is felhívta a figyelmet, hogy a történelmi múltban sokkal kevesebb adat állt rendelkezésre a hatóságok számára. A mai rendszerben azt az érvet szokták felhozni, hogy „mindig is lehetett adatokat szerezni bírósági végzéssel.” Azonban korábban a végzéssel megszerezhető adatok mennyisége jóval kisebb volt. Például a 19. században egy beszélgetés egyszer hangzott el, szóban, és senki nem rögzítette. Még ha a legerősebb internetes adatvédelmi szabványokat be is vezetnénk, a korábbi típusú adatok (pl. tanúk vallomása) továbbra is elérhetőek lennének. Ezért Buterin szerint nem helytálló összehasonlítani a múlt és a jelen adatgyűjtési lehetőségeit. A mai világban mindenki sokkal sérülékenyebb, mint korábban volt.

Új megoldások: zero-knowledge proof és privacy pools

A problémákra Buterin több lehetséges megoldást is javasolt, elsősorban a zero-knowledge proof (ZK-proof, vagyis nulla-tudású bizonyítás) technológiák alkalmazását. A ZK-proof egy kriptográfiai módszer, amely lehetővé teszi, hogy valaki bizonyítson egy állítást anélkül, hogy felfedne bármilyen további információt. Például egy proof of personhood rendszerrel bizonyíthatjuk, hogy egyediek vagyunk anélkül, hogy azonosítanánk magunkat. Buterin megemlítette a nemrég indult privacy pools-t is, amely lehetővé teszi az Ethereum (ETH) szabályozás-kompatibilis anonimizálását. További javaslatai között szerepelt az eszközön végzett csalásellenes szkennelés, amely az üzeneteket vizsgálva kiszűri a csalásokat és félretájékoztatásokat. Végül példaként hozta a fizikai tárgyak származását igazoló rendszereket is, amelyek blokklánc és ZK-proof technológiát használnak. Ezek mind a felhasználók védelmét szolgálják a jövő technológiai kihívásaival szemben.

Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.